Érzéki zenész
Első éjszaka emlékeit őrzöm
Mélyen szívembe zárva, s őrködöm
Az érzés felett, mely lelkembe költözött
Azon az őszi éjszakán bennem testet öltött
Elfojtott vágy volt, mi felszínre lelt
Első érintésedre vágytam, s hogy ne múljon el
Őszi avaron, s csillagok fényeivel
Egymás karjaiba bújva ragyogtunk fel
Mint
egy zenész, ki új hangszerén játszik,
ki első kicsalt
hangok dallamára vágyik
Testem húrjain Te játszottál
finoman, lágyan
Ajkamat elhagyó hangok eggyé váltak egy
dalban
Péli Ildikó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése