https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitjA4NFLq11YBuk9dYG7RGaMS33zQYk4yEkGhYE3UcFtgUvqy9gm_W0YVTK7ovUoUkq3ToBQ8St1Ljjojzzpq7QYzOoqlS5Q4V3oS6p5N0eZg-kWG-lZNF6LioVDfIrrzQ6LkhUuiW2MnQz9bEVgVfdiFNQE1z42FhEUWlseGc2FmvbxI5dSp49luOXQb-/w291-h437/k%C3%A9t%20sz%C3%ADv.png

2012. január 1., vasárnap

Lebegő hálótárs! (történet)

A következő történet helyszínéről: Állítólag a sorházak mai helyén régen temető volt, ezt igazából bizonyítani sem pedig cáfolni nem állt módomban! Erről a helyszínről több történet is származik, ebből olvashatsz ismét egyet
Éva már megszokta az ismétlődő furcsaságokat meggyőződése, hogy a lakásában, amiben laknak nem Ő és családja az egyetlen lakók! Megszokta az éjszaka folyamán halható kísérteties hangokat a váratlanul elsuhanó árnyékokat a lépek zaját. Ezek szinte minden napos események s már fel sem figyel rájuk.  De az egyik éjszaka valami olyasmi történt, amitől még neki is megfagyott a vér az ereiben. Békésen aludt, hanyatt, fekve ahogy mindig szokott. Az éjszaka folyamán hirtelen ébredt fel, ebben még semmi szokatlan nem volt mert előfordult már vele többször is. A megrázó érzés akkor következett be mikor kinyitotta a szemét. A mennyezet és közötte egy férfi szelleme lebegett vízszintesen felette. A szobába teljesen sötétnek kellet volna lenni, nem égett semmilyen lámpa, éjszaki fény, sőt még az udvarról sem világított be fény. A szellem és a körvonala (a pontos szint Éva nem tudta megfogalmazni, nem szürke, nem ezüst, nem kék valahogy e három Szin keveréke)
Így legyen ezüstös kék fény színe! Tehát a szellem és szoba is ezüstös fényben fürdött. A szellem ruházata olyan volt, mint hazánkba az 1800 évek végén élő arisztokraták viseltek. Még a mandzsetta gomb pontos formáját és mintázatát is látni lehetett. A kísértett ott lebegett Éva felett, aki ijedtében mozdulni sem tudott. Lehet, hogy még pislogni is képtelen volt, de erre nem tud biztosan visszaemlékezni. A lebegő vendég Évát nézte s lassan egyre lentebb s lentebb ereszkedett. Még mindig vízszintes helyzetben. Ez az egész jelenség nem tartott 1-2 percnél tovább. Mikor már olyan közel lebegett Évához, hogy ha felemeli a kezét könnyen elérhette volna (ha meg tudta volna mozdítani). Az a lény mintha mondana valamit enyhén elnyílt a szája, majd hirtelen eltűnt.
A kísértet eltűnésével egy időben újra korom sötét lett a szobába. Éva még percekig nem mozdult mikor sikerül végre megmozdulnia kiszaladt a szobából és a gyerekeinél aludt azon az éjszakán és még legalább egy jó hónapig nem tudott a saját hálószobájában aludni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Új Dallam! Péli Ildikó

  Új dallam! Úgy utálom a távolságot És az időt, mely oly lassan pereg Homokszemek a szélben Olyan vagyok nélküled Vágyom rád és érzem Elve...