https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitjA4NFLq11YBuk9dYG7RGaMS33zQYk4yEkGhYE3UcFtgUvqy9gm_W0YVTK7ovUoUkq3ToBQ8St1Ljjojzzpq7QYzOoqlS5Q4V3oS6p5N0eZg-kWG-lZNF6LioVDfIrrzQ6LkhUuiW2MnQz9bEVgVfdiFNQE1z42FhEUWlseGc2FmvbxI5dSp49luOXQb-/w291-h437/k%C3%A9t%20sz%C3%ADv.png

2012. február 26., vasárnap

Állj fel végre! (vers, dalszöveg )

Állj fel végre!
Nem szabad az önsajnálatra adni
Még akkor sem ha lelked vas marokkal fogja
Van ami ennél mindig többet ér
Az erő feláláshoz ami mindig benned él
Mert hazugság hogy szenvedésre születtél!

Ne akarj könyekközött feküdni
Üres szobádban egyedül élni
Állj fel végre lépj előre bártran
S lásd csak az idő szabhat neked gátat

Emlékezz erre mikor minen újra szép lesz
S ne feled el soha hogy szabadon élhetsz
Semmi nem lehet annyira szép
Mint mikor megtanulsz küzdeni az álmokért

Csak a bánat ami mindig vissza húz
Belopja magát szívedben s ettől nem szabadulsz
De ha az önsajnálat nem társad többé
Akkor a bánatod sem lesz veled életed ösvényén
Ott lesz a szeretet mert az amire születtél!

Ne akarj könyekközött feküdni
Üres szobádban egyedül élni
Állj fel végre lépj előre bártran
S lásd csak az idő szabhat neked gátat

Emlékezz erre mikor minen újra szép lesz
S ne feled el soha hogy szabadon élhetsz
Semmi nem lehet annyira szép
Mint mikor megtanulsz küzdeni az álmokért

Annyira szeretnék

Annyira szeretnék


Olyan magányos minden nap nélküled

Hideg, üres az ágy, hol senki sem ölel

Ágyamban is tél van akár csak odakint

Forró éjszakákra vágyom, s hogy öleljen valaki

Személy szerint rád vagyom kicsim!

 

Annyira szeretnék hozzád bújni

Karjaimmal forrón átölelni

Szeretgetni, csókolni a szád

Meggyógyítani mindened hol fáj

 

Téged a magány nem kínoz nélkülem

Hideg, üres az ágyad, mert nem vagyok veled

Szívedben nyár van, ágyadban tavasz

Lehet, rám vágysz, de lehet, hogy inkább másra

Egy új érzéki s gyönyörű áldozatra!

 

Mégis annyira szeretnék hozzád bújni

Karjaimmal forrón átölelni

Szeretgetni, csókolni a szád

Meggyógyítani mindened hol fáj

 

Vágyom rád a nap minden percében

Fáj nekem, hogy téged ez az érzés nem ölel körbe

Álmaimban Te vagy ki engem szeret

Tehetném, azt kérném, ne csak álmaimban szeress

Viszonozd azt, amit én érzek

 

Annyira szeretnék hozzád bújni

Karjaimmal forrón átölelni

Szeretgetni, csókolni a szád

Meggyógyítani mindened hol fáj

 

Annyira szeretnék hozzád bújni

Karjaimmal forrón átölelni

Szeretgetni, csókolni a szád

Meggyógyítani mindened hol fáj

 Péli Ildikó



2012. február 14., kedd

Valentin nap, Te szeretsz, Mióta ismerlek! (versek)

Valentin nap
Gyönyörű ajkaidat folyton csak csókolnám
Égszínkék szemeidet folyton csak bámulnám
Ha itt lennél el sem engednélek tán
Szeretnélek egy egész életen át!
Boldog Valentin napot!

Te szeretsz
Boldogság annak leni, akit Te szeretsz
De annyira rossz mikor nem vagy velem
Minden perc egy valódi gyötrelem
De ha velem vagy, akár írsz nekem
Boldogság az, ami felvidítja életem

Mióta ismerlek
Mióta ismerlek, még inkább rólad álmodom
Pedig nem volna szabad, még is vállalom
Keserves vége lesz, sírás mélységes bánat
Így vetünk majd véget az álmodozásnak!


2012. február 13., hétfő

Lehetek angyal (vers)

Lehetek angyal!
Lehetek angyal ezüst szárnyakkal
Szerelmes nő elfojtott vágyakkal
Aki nem lehetek, az fáj nekem
Az a nő, akit igazán szeretsz!

Inkább leszek angyal ezüst szárnyakkal
Szerelmes nő kimondott vágyakkal
Aki nem leszek, szerelmedért esdeklő
Inkább legyek újra hideg, mint a kő!

De már angyal vagyok ezüst szárnyakkal
Szerelmes nő lehetek valódi vágyakkal
Aki nem csak szeret, viszont is szeretik
Mikor szerető szívemből a kés hiányzik!


Szerelmesek napja ( Valentin nap)

 

Szerelmesek napja


Szív szava lehet öröm vagy mélységes bánat

Okozhat fájdalmat nem csak annak, aki hallja.

Legszebb, mikor szíved szerető szívre talál

Boldogság s nagy kincs lehet egy életen át.

Valentin nap van, a szerelmesek napja

Pedig a szerelemnek van egy évben 366 napja.

Ne felejts el szeretni még akkor sem, ha fáj

És ne félj tovább lépni, ha szívedet eldobták.

Mert egyszer meglesz, amire annyira vágytál

Szerelemes szíved majd viszonzásra talál.

Akkor ne felejts el az év minden napján szeretni

Szerelmed tárgyát napról napra meghódítani.

Csak így élhetsz a szerelem örök tüzével

Kiválasztott pároddal boldogságba merülve!

Péli Ildikó

2012. február 9., csütörtök

Remete (történet)

Az új történet Kb ezelőtt 20 éve történt. Ehhez a történethez szükséges egy kis bevezető az előzmények fontosak a történet megértéséhez.
Egy családról szól. Férj (Iván) feleség (Rozália) közös gyerek 3 éves (Andrea) a feleség első házasságából 15 éves (Ivett). És a rég nem látott férj testvére (János)
A család életében váratlanul tűnt fel a rég elfelejtett testvér János. Ő amolyan igazi remete volt. Eszembe jutott róla a Lord együttes, vándor dala!
Nem volt otthona, nem voltak barátai, alkalmi munkákból élt, erdőben, elhagyott házakban húzta meg magát.. Ma úgy hívnánk, hogy hajléktalan csak, János önszántából élt így és nem kényszerből.
Szóval egyszer megjelent János, teljesen váratlanul, Iván sem remélte, hogy egyszer az életében viszont látja a testvérét. Jánost még nem volt alkalma addig bemutatni felségének, és a lányoknak. Ez most jó alkalomnak bizonyult. Ez a látogatás után Jani többször tett látogatást a családnál. Nem sűrűn úgy 2-3 évente és 1-2 hétig maradt.
Úgy 20 évvel ezelőtt szintén látogatóba érkezett János, nem volt valami jó Szinben, betegnek látszott. Viszont a legutóbbi látogatás óta (ami 2 évvel azelőtt lehetett) történt egy nagyon súlyos változás a család életében. (a változást is ismerem, de a történet alakulásában nincs szerepe ezért lényegtelen) Elég annyi, hogy nagy volt a baj.
Egy őszi nap olyan erejű vihar támadt a családban, hogy a nevelt lánynak (Ivett) kénytelen volt a nevelő apa és az anyja döntése miatt elhagyni otthonát és az édes apához költözni. Ivett összeszedte a cuccait és távozott. Rozáli nagyon szenvedett, hogy lányának el kellett mennie ezért felszólította Jánost, hogy tűnjön el. Ha a lánya nem maradhat, akkor neki is menni-e kell. János vonakodott, de eleget tett a felszólításnak. Mikor kilépet az ajtón így szólt: Engem többet nem láttok, soha nem jövök vissza, majd elment.
Ivett nélkül maradt család élte tovább szörnyen fájdalmas minden napjaikat egészen addig még Rozália kezébe nem került egy újság, amiben egy a falu határában talált holttest maradványairól írtak. Az újságban beszámoltak, hogy egy vadász találta meg az oszlásnak indult holttestet, aki kb. 4 hónapja lehet halott. A cikk lehozta a halott mellet talált személyes tárgyak képeit, hátha segít az azonosításban. Rozáliának elég volt egy pillantást vetni a tárgyak képére (hálózsák, kés, pohár, távcső…) rögtön tudta ki a halott ember, akit a falu határában egy bozótban talált egy vadász. Biztos volt, hogy János maradványait találták meg . S mikor férjével is közölte és mutatta az újságot az nem foglalkozott vele nem is érdekelte , egyszerűen nem volt hajlandó felfogni, még csak az esélyét sem, hogy testvére az akit megtaláltak. Rozália nem adta fel. Idővel rávette férjét, hogy győződjenek meg személyesen a dologról. Mikor már saját szemükkel látták a ruhákat, tárgyakat már Ivánnak is egyértelmű volt, hogy testvére meghalt.
Ezen a napon mikor a hatóságok és a család számára kiderült ki az, akit megtaláltak (A rendőrség nem talált bűncselekményre utaló nyomokat és lezárta a nyomozást)
Történet egy érdekes dolog.
Rozália és kiesebbik lánya voltak csak otthon mikor kopogtattak az ajtón. Az asszony ki szolt, tessék. De nem történt semmi, majd pár perccel később ismét kopogtak már erősebben és többször. Asszony mérges volt, ki lehet az, aki ilyen türelmetlen, hogy majd rá töri az ajtót. Kinyitotta senki nem ált kint. A hideg futkosott a hátán, szétnézet nem látott senkit. Visszafordult pár lépést tett, csupán amikor ismét erősen kopogtak vissza ment és kinyitotta immár másodjára az ajtót, senki nem ált előtte. Viszont a hideg úgy rázta mintha jeges vízbe merült volna. Ekkor már tudta (gondolta) hogy János szelleme kér bebocsájtást. A nő hangosan ezeket a szavakat mondta: Szia, Jani, sajnálom, hogy betegen elzavartalak, ha akkor nem így teszek, lehet, hogy még mai is élnél. Gyere, be nem haragszom rád. Majd becsukat az ajtót.
A lelkiismeret furdalása megmaradt, de több furcsaság nem történt az óta.

2012. február 4., szombat

Gyere, gyere (vers)

Gyere, gyere
Gyere, gyere, most kapj el
Ma éjszaka mindent lehet
Gyere, gyere, ölelj, ringass kedves
Ne kérdezz, semmit csak tedd, mit kérek

Gyere, gyere ég a testem Bébe
Éjszaka ritmusára szeress kérlek
Gyere, gyere, ne mondj nekem nemet
Életed legszebb éjszakájáról ne mondj le!

Gyere, gyere, ma mindenem tied
Holnap már csak egy emlék leszel
Gyere, gyere, ne veszítsd el a kedved
Mámorító éjszakában vadmacskád leszek!

Gyere, gyere, táncolj most velem
Ritmusra mozogj, ne állj meg kérlek
Gyere, gyere, nyári szélként égesd testemet
De ha reggel lesz, búcsú nélkül menjél el!

2012. február 3., péntek

Álmokért

Álmokért
A lány félt, hogy egyszer szerelmes lesz
Akkor majd összetört lesz kicsi szíve
Nem akart fájdalmat s összetört álmokat
Boldog akart lenne, melyet jéghideg szív takart
De a boldogság nem jött csak a fájdalom
Ezért úgy döntött vállalja mind azt, amiről álmodott

A lány még fél s sebesen dobban szíve
De már nem fut el, mert szabad lett lelke
Fájdalom az élet része s éltetője az álmoknak
Nélküle a küzdés oly értelmetlen volna
Rájött már hogy a boldogság ott van benne él
Nyitott szívvel fordul a szerelembe vetett álmokért
Péli Ildikó

2012. február 2., csütörtök

Fájdalom és boldogság

Fájdalom és boldogság


Ha szeretsz valakit, akkor vele sírsz, vele nevetsz

Osztozol vele jóban, rosszban, mert így szeretsz

Fájdalom könnyeit inkább magad ontanád

Csak ne lásd sírni azt, akit úgy imádsz

 

Minden könnycseppje égeti lelkedet

A fájdalma úgy marja szívedet

Megtennél bármit, ami szívének kedves

Csak mosolyogni lásd újra azt, akit szeretsz

 

Így érzek én is, mikor látom fájdalmad

Szívem ilyenkor valóban meghasad

Bár könnycsepp nem gördül arcodon

De szemeidben tükröződik a fájdalom

 

Ha tehetném, minden rossztól óvnálak

Ha lehetne, boldogság kertjébe zárnálak

De nem lehet, mindez képtelenség

Élet így szép, hogy jellemzi e kettősség

 

Fájdalom és boldogság, mint nappalok és  éjszakák

Így váltják egymást és ezt a törvényt járják

Mert fájdalom nélkül nem értelmezhető a boldogság

Mint ahogy nappalok nélkül sem az éjszakák

 

Péli Ildikó

Fájdalom!

Fájdalom

 

Fájdalom könnyek formájában

Szememből lassan utat találva lefelé

Végig gördül arcomon.

Hang nélkül folyó csendes fájdalom

Majd felszárad az arcomon.

 

Minden könnycsepp egy érzésből fakad

A bánat ez, ami magával ragad.

Érzés, ami végig folyik arcodon

Szeretet nélkül nincsen fájdalom

Ami felszáradjon arcodon.

Péli Ildikó

 




Minden egyes perc!


Minden egyes perc

 

Oly nehéz minden egyes perc

Mely várakozással telik el!

Ami máskor csak egy pillanat

Hisz oly gyorsan elszalad,

Az most áll és vár, még az idő is megáll.

Csak az én szívem dobban túl gyorsan már!

Fáradni nem tudó, szűnni nem akaró 

Ez az érzés, ami bennem ég.

Minden egyes perc, mint egy év,

Nehezedik lelkemre

És bilincsbe zárja szívemet.

Péli Ildikó

 



Új Dallam! Péli Ildikó

  Új dallam! Úgy utálom a távolságot És az időt, mely oly lassan pereg Homokszemek a szélben Olyan vagyok nélküled Vágyom rád és érzem Elve...