Álmokért
A lány félt, hogy egyszer szerelmes lesz
Akkor majd összetört lesz kicsi szíve
Nem akart fájdalmat s összetört álmokat
Boldog akart lenne, melyet jéghideg szív takart
De a boldogság nem jött csak a fájdalom
Ezért úgy döntött vállalja mind azt, amiről álmodott
A lány még fél s sebesen dobban szíve
De már nem fut el, mert szabad lett lelke
Fájdalom az élet része s éltetője az álmoknak
Nélküle a küzdés oly értelmetlen volna
Rájött már hogy a boldogság ott van benne él

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése