Nem létező remény
Érzem elég volt, nem bírom már
Lelkemre nehezedő kétségek hadát
Mellkasom szétszakad, feszíti a vágy
Hogy véget érjen a bizonytalanság
Amibe taszítottál hónapokon át
Értsd meg, tényleg nem bírom tovább.
Fényt nyújtottál alvó szívembe
Sötétségből szabaduló alvó lelkemet
Világosság csodás fényével borítottad el.
De miért, ha újra sötétségbe zárod el
Mondd mennyit ér a fény? Számodra mit ér?
Számomra a fény mindaz, amik lehetnénk!
Ne vedd el a fényt, amivel megidéztél
De ne adj nem létező reményt sem
Amivel megölhetnéd érted dobogó szívemet.
Hisz a remény hal meg utoljára, ezt már érted
De ez az jelenti, hogy előtte én hagylak el téged
Mert nem lehet remény nélkül élni érted.
Mondd, hogy tiszta a szándék, a cél
Lelked mélyéről nincs hátsó szándék
Csak szíved szava szól ajkadról
Őszintén nagyon mélyről nekem szól
Elhiszem, mert nem tudok nem hinni neked
Szeretlek, s gyönyörű szíved kell nekem.
Péli Ildkó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése