nem tartozott a kedvenc tantárgyaim közé és velem kölcsönhatásba lépni sem volt soha egy egyszerű feladat. És ennek a lénynek még is sikerül hatást gyakorolnia kémiai részecskéimre.
Eközben folyamatosan beszél és a hangjában bekövetkező változásokra figyeltem fel először. Egyre lágyabb és dallamosabb, mélysége teljesen eltűnt már csak a kis ércesség hallatszik ki belőle. Mimnél lágyabb a hang annál jobban oldódik bennem is a feszültség. Kellemetlen érzések ez által lassan meg szűnnek, és helyükbe lép a kíváncsiság meg talán egy csipetnyi vágy. Ellazulásom csodálatos változásokat váltott ki ebből a furcsa lényből. Szép lassan a szavak értelmet nyertek, legalább is kezdtem meg érteni mit mond folyamatosan, mit akar a tudomásomra hozni. A leg szembe tűnőbb változás az Ő maga volt. Szemébe néztem, már nem volt jelen a lilás árnyalat inkább volt sötét zöld ami még nem világított olyan gyönyörű fénnyel, de már nagyon közel volt ahhoz a szem színhez amit úgy szeretek. Arca ugyan az amit legelőször láttam, nyoma sincs már az erőszakos szörnyetegnek aki alig pár perce még volt.
Lágy érzéki hangon beszél, most már tisztán kivehetőek a következő mondatai.
Folyamatosan ezeket ismételgeti: - Ne félj tőlem! – Nem bántalak! – Kérlek, bíz bennem!
Hát mit is mondjak, nem a legkönnyebbet kéri tőlem. Félni már nem félek tőle, de a bizalom az teljesen más kérdés. Félni most csak magamtól félek és nem is kicsit, mert amit az érintései kiváltanak belőlem az nem minden napi érzés. És, hogy köze van e vágyhoz, hát igen minden kép. Csak nem értem, semmit sem értek, legkevésbé magamat.
Most már tényleg az a tündér fiú nézet rám aki nem csak az öntudatomat sokkal inkább a lelkemet rabolja el . Szorítása teljesen megszűnik, fejem felett összefogott kezeimet leengedi és a oldalamra fordul. Jobb kezével még mindig lendületlenül simogat. Ismét csend borul ránk, Felé fordulok, csak nézem, és nézem, nem tudok mit kezdeni a kialakult új helyzettel.
El is menekülhetnék, hiszen semmi nem tart már fogva sem a titokzatos erő sem az erős szorítása. De hová futhatnék?
Kezemet lassan, ne hogy a hirtelen mozdulatom újra szörnyeteget csináljon, belőle felemelem, megérintem az arcát. Leírhatatlan az érzés, bőre selymes és keményebb az átlagnál, Közelebb hajolok hozzá, szemében kíváncsiság volt és talán egy kis vágy.
Ha lehet ilyen feltételezni egy fél lénytől. Az illata bódító semmihez nem hasonlítható, biztos vagyok benne nem egy új parfüm az amit érzek. Ez az illat egybe olvad a személyével számomra, csodálatos és nem emberi. És még is ahogy az én kezem indul vándor útra a testén hihetetlen mennyire emberi most ebben a pillanatban.
Minden érintésemre reagál, ugyan úgy remegések futnak rajta végig, mint rajtam. A vágy mind a kettőnket magával ragad s repít valami számomra eddig ismeretlen helyre.
Nem mintha még soha nem éreztem volna szexuális vágyat, nem arról van szó, ilyet nem, ehhez foghatót még soha, de soha nem éltem még át senkivel. Érzéki, ahogy élvezi az érintéseimet, simogatásaimat. Szeme csukva, arcán vágy el nem téveszthető hullámai siklanak, mint a szánkó a jégen. Jobban szeretném, ha kinyitná, mert lángba borítja érzékeimet egyetlen egy pillantásával. Nem mintha nem égnék már így is százzal, de érzem ez még csak a kezdete egy csodának, amit végre érezhetek. És hogy mennyire hatnak rá az érzéki becézgetéseim, elég csak egy pillantást vetni teljesen keménységre felduzzadt férfiasságára. Kezem követi tekintetemet, végig borzongok, ahogy kezembe veszem gyönyörű férfiasságát. Szeretném látni a szemét, kíváncsi vagyok, mit látnék azokban a világító zöld szemekben. Ránézek! Egyenesen a nyitott szemébe, olyan erős vágyat láttam benne, amit még férfinál eddig soha!
Ebben a tekintetben Én is elvesztem és nem akartam már semmi mást csak Őt!
Megérezhette mi zajlik lelkemben, mert magához húzott és ajkait a számra tapasztotta. Gyengéden, ajkaimat csókolta anélkül, hogy nyelvével behatolt volna a számba. Oldal fekve egymással szembe fordulva bujtunk egymáshoz. Az érzékek vad összevisszaságába merülve élveztük egymást. Szenvedélyes csókjainkat megszakítja, és hanyatt fordít, arcán érzelmei
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése