Mese habbal
Mese habbal az élet, élvezd hát, míg tart
Ne a múltad nézd, és ne a jövőd kutasd
Élj a jelenben, mert boldogságot az adhat
Vedd észre végre, így a vesztedbe rohansz
Üres szobád falai tartanak téged fogva
Elmúlnak az évek s nem lesz, mit várhatsz
Megvénült szemeidet könnyek borítanák
Akkor késő lesz már a sírás és a bánat!
Egy döntés kell s, hogy higgy magadban
S hidd el, tovaszáll akkor a sok bánat
Nézz magadba, s hazudj, ha tudsz nekem
Hogy benned élő álmaidat elfelejtetted
A múlt kísér, a jövődet még nem ismered
Az életedet most így vesztegeted el
Színes álmaidat keresd meg és élj vele
Mert így leszel boldog ebben az életben
Péli Ildikó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése