Rejtélyes az én szívem

 

Rejtélyes az Én szívem

 

Rejtélyes az én szívem, még én sem ismerem

Miért olyan amilyen, én sem értem

Kerestem a válaszokat éveken át

Csak egy kis titok öleli át

Falat emel, s bilinccsel zárja el

Hogy ne férjen hozzá senki sem

Lelkem viszont könnyen nyílik

Nem védi sem páncél, sem akarat

Az bántja, vagy szereti, aki csak akarja

Így tettél te is önző módon akarva

Nem jelentett neked sokat, hogy nyitva van ajtaja

Beléptél kapuján, s ezáltal mindent megkaptál

Szó nélkül távoztál, mikor mindent meguntál

Talán jó volna, ha a lelkem is zárva maradna

Akkor a hozzád hasonlók soha nem bántanának

De abba lehet, tényleg belehalnék

Mert a lelkem nélkül élni sem szeretnék

És ki lesz ki szívemet, és lelkemet is eléri?

Nem tudom, de várni rá nagyon is megéri

Az a szerelem is véget ér majd egyszer

De tudom mégis, hogy boldog leszek!

Péli Ildikó