Tévedés
Egyetlen mondatod álmokat tört össze
Pedig a lelkem volt, mit megnyitottam neked
Vidám voltam és boldog, hogy vagy nekem
Mondd, miért törted össze a lelkemet?
Annyira fájt, hogy kértelek, rakd össze újból az életem
Félreértés volt egy apró tévedés talán
De nélküled eltelt nappalok s éjszakák
Unalomba fulladt magányos elfojtott vágy
Úgy telepedett rám, mint őszi éjszakát
Teljesen beborító, jeges ködfoszlány
De eljött a nap, mikor minden újra szép lett
Megnyitottad lelked s én újból az enyémet
És újra boldog vagyok, hogy vagy nekem
Azóta is szárnyalok, és újra álmodok
Kettőnk számára egy csodálatos új világot
Péli Ildikó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése